Szabó Péter A kollagén az egyik legfontosabb fehérje, még pontosabban: aminosav, mely az emberi test fehérjekészletének mintegy 30 %-t alkotja. Szinte valamennyi sejtünkben megtalálható, és szervezetünk számos biokémiai folyamatában szerepet játszik. Ragacsos, gélszerű állaga miatt a test ragasztóanyagának is nevezik. A kollagén tölti ki a sejtek közötti tereket, szerepet játszik a csontok szilárdságában, valamint az ízületek, porcok rugalmasságában.
A szemnek is fontos alkatóeleme, sőt véralvadási folyamatok beindulásában is szerepet játszik. Legnagyobb arányban a bőrünk tartalmazza a kollagént, hiszen a bőr középső rétege, az irharéteg hozzávetőlegesen 75%-a kollagénből áll. A kollagént a májunk termeli, azonban az életkor előrehaladtával, kb. 25 éves életkor felett mennyisége fokozatosan csökken.
A szervezetünkben található kollagén mennyiségének csökkenése hatást gyakorol minden kollagént tartalmazó szervünkre, sejtünkre. Pl.: a szemünk veszít rugalmasságából, s ez okozza az idősebb korban jelentkező látásromlást. Ezenkívül tapasztalhatjuk reggelente izületeink, végtagjaink merevségét, mndezzel párhuzamosan fokozódik az izmok, fogak sérülésveszélye, körmeink törékennyé, hajunk merevebbé válik.
- 25 éves kortól évi 1%-kal csökken a kollagén termelődése, s ezt sem táplálkozással, sem egészséges életmóddal nincs lehetőségünk lassítani.
- 40 éves korunkra a fiatalkori mennyiséghez képest 15%-kal kevesebb kollagén van a testünkben.
- 60 éves korunkra az eredeti mennyiségnek már csak 40%-a termelődik.
Életmódbeli tényezők, melyek hatására gyorsabban csökken a kollagéntermelés
- dohányzás
- alkoholfogyasztás
- finomított élelmiszerek fogyasztása
- mozgásszegény életmód
A kollagén felépítéséhez a szervezetnek az aminósavakon kívül C és D, valamint E-vitaminra, omega zsírsavakra és antioxidánsokra is szüksége van.
Lehetséges-e az egyre csökkenő kollagéntermelést külső forrásból kiegészíteni?
Mivel testünkben a kor előrehaladtával egyre kevesebb kollagén termelődik, így felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e a hiányzó mennyiséget táplálkozással pótolni?
A külső forrásból bevitt kollagén esetében a hasznosulás mértéke nagymértékben függ a bevitt kollagén formájától.
A kollagéntartalmú élelmiszerek esetében hátrányt okoz, hogy az állatoknak többnyire azon része tartalmazza a kollagént, melyet egyébként nem szoktunk fogyasztani pl: csont, porc, inak, bőr. A gombák is viszonylag nagy mennyiségű kollagént tartalmaznak, ám kitintartalmuk miatt nehezebben emészthetők, ami viszont csökkenti a kollagénfelszívódás hatékonyságát.
A hidrolizált kollagént előemésztett kollagénnek is nevezik, ugyanis megemésztésével már szinte nincs feladata a szervezetnek, hiszen alig kell tovább bontania. Pontosan ez a különbség a táplálékokban található kollagén és a hidrolizált kollagén között. Ugyanis a táplálékokban található kollagén nem hasznosul teljes mértékben.
Azonban minél inkább előemésztett formában fogyasztjuk a kollagént, annál nagyobb mértékben szívódik fel a szervezetben, jut el a májba, ahol C-vitamin jelenlétében megtörténhet a fehérjeszintézis.
