Szabó Péter Sokan csak akkor ismerik fel, hogy milyen hasznosak voltak a jótékonyan takaró téli ruhadarabok, amikor beköszönt a jó idő, és előkerülnek a szekrény aljáról a rövidebb szoknyák, nadrágok. Még ha télen nem is tudtunk elég időt szánni erre, jó, ha tudjuk: sosem késő, hogy elkezdjünk foglalkozni lábaink állapotával.
A köznyelvben visszerességnek nevezett jelenség valójában már a vivőereknek a tágulatát, a bőrfelszínből való látványos kidomborodását jelenti, aminek – túl azon, hogy sokaknak esztétikai problémát jelent – jelentős egészségügyi vetülete is lehet.
A megjelenő seprűvénák, a fájó, feszülő, nap végére bedagadó láb figyelmeztető jel is lehet, hogy jobban oda kell figyelni a lábak egészségére. Ezek a tünetek nyáron sokakat visszatartanak a rövidebb ruhadarabok viselésétől vagy a strandolástól, de fontos kihangsúlyozni, hogy ez nemcsak szépséghiba, hanem mára már népbetegségnek mondható egészségügyi probléma is.
Végtagjainkon sok véna fut a bőrfelszínhez közel és az izmok ölelésében a mélyebb rétegekben, ezek pedig apróbb erekkel vannak összekötve. Vénáink feladata a szövetekből összegyűjteni az „elhasználódott” vért, és eljuttatni a szívbe, tüdőbe, ahol aztán „felfrissül” és újra tápanyagban és oxigénben dús lesz.
A vénás keringés fenntartáshoz szükséges a vázizmok összehúzódása, az erekben található billentyűk egészséges működése és a nyomásviszonyok váltakozása ki- és belégzéskor. A lábunkban található izmok minden lépésnél összehúzódnak és megfeszülnek, így gyakorlatilag „pumpáló” hatást fejtenek ki az általuk körülfogott vénákra is.
Eközben a visszerekben található billentyűk (amennyiben egészségesek) csapóajtókhoz hasonló működési elvvel akadályozzák meg, hogy az izmok ernyedésekor a vér visszafolyjon a végtagokba, így biztosítva a vér áramlásának egyirányúságát. A vénás keringést emellett a szív és a tüdő munkája is segíti.
Talán sokan elgondolkoznak azon, hogy miért is szükséges ennyi támogatás, de ne feledjük, hogy a vénás keringés a test nagyobbik részében szinte állandóan a gravitáció ellen működik.
A vénás problémák előfordulásának esélyét növelheti örökletes családi hajlam, helytelen életvitel (dohányzás, mozgásszegény életmód), terhesség, túlsúly, kötőszöveti gyengeség és néhány egyéb környezeti tényező, például egyes foglalkozások.
A „kockázatos” foglalkozások a jellemzően álló munkával járó tevékenységek (fodrászok, pincérek, eladók, tanárok), ilyenkor ugyanis a vér a gravitációnak megfelelően visszafolyik, pang, aminek következtében a boka körül és az alsó lábszárban duzzanat jöhet létre.
Egyéb tünetek ezeken kívül: a fájdalom, a feszülés, a „nehéz láb” érzete, esetleg lábikragörcs. Ezek a tünetek megjelenhetnek vagy felerősödhetnek klimax és terhesség alatt/után, illetve hízás következtében is.
Mint mindig, most is célszerű a megelőzésre koncentrálni, amíg lehet. A legtöbbet akkor tehetjük ereink egészségéért, ha rendszeresen sportolunk, egészségesen – antioxidánsban dús alapanyagokat felhasználva – táplálkozunk, és nem hordozunk magunkon túlsúlyt.
Ügyeljünk arra, hogy egész napos ülés vagy állás alatt is rendszeresen tornáztassuk meg lábainkat. Nem kell akrobatikus, helyigényes gyakorlatokra gondolni, elég néhány lábfejkörzést, lábujjhegyre emelkedést beiktatni 1-2 óránként, amivel máris sokat tettünk egészséges vénás keringésünk fenntartásáért.
