Szabó Péter Remegő kezek? Indokolatlan dühkitörések? Alvászavar? Fejfájás? Hajhullás? Gyomorfájdalom? Türelmetlenség? Memóriaproblémák? Levertség? Ezek a jelek testünk válaszreakciói, jelzései lehetnek a fokozott stresszre*, amelynek kialakulásában elsősorban a negatív ingerek játszanak közre.
Mi a stressz?
A stressz hétköznapi jelentése „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”. Kicsit bővebben: a stressz a test válasza egy olyan változásra, mely fizikai, mentális, illetve érzelmi reakciót vagy választ tesz szükségessé. Tehát a változás magában hordozza a stressz lehetőségét. Rohanó világunkban minden folyamatosan változik, így nem csoda, hogy a stressz mára már népbetegséggé vált.
Mégis szükségünk van a stresszre. Hogyan lehetséges ez?
A stressz kutatójaként világhírűvé vált Selye professzor (osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész) által publikált modell szerint a stressz két fajtára osztható: eustresszre és distresszre. Az eustressz az úgynevezett „jó stressz”, amely megoldhatónak látszó szituációkban jelentkezik; erősítő hatással van ránk, stimulál, produktívak leszünk tőle. A distressz (negatív stressz) frusztrációt, tehetetlenséget, csalódottságot és kimerültséget okoz. Tehát az arany középút a megoldás. A stressz teljes hiánya enerváltságot, fásultságot eredményezhet, míg a folyamatos stressz akár betegséget is okozhat.
Felismerjük-e, mikor vagyunk stresszhelyzetben?
Mindenki máshogy reagál egy nehéz szituációban, így a fizikai, érzelmi és viselkedésbeli változások is teljesen különbözőek lehetnek. Egy váratlan helyzetben akár azonnal jelentkezhet remegés, izzadás, magas pulzus, légszomj, megfeszülő izmok, fejfájás, pánik vagy harag. A folyamatos, negatív stressz pedig hatással lehet egészségünkre. Szorongást, depressziót, emésztési zavarokat, magas vérnyomást, alvászavart, akár szívrendellenességet is okozhat, valamint hatással lehet a női ciklusra, így a termékenységre és a meddőségre is.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
Különböző kutatások különböző csoportokat jelölnek meg a legveszélyeztetettebbként. Egyesek szerint az idősek, mások szerint az aktív férfiak számára legnagyobb a kockázat. Ugyanakkor például a terhesség, a szabadság utáni munkába való visszatérés vagy éppen az iskolakezdés is okozhat stresszt. Vagyis a stressz mindannyiunk életében jelen van, így jeleire mindenki esetében figyelnünk kell!
Néhány jó tanács az azonnali stresszkezelésre
A mély levegővétel, a 10-ig való elszámolás, a zajok megszüntetése mellett egy egyszerű protokollt is érdemes bevezetned, ha stresszes az életed:
- Próbáld objektíven felmérni az adott helyzetet, és képzeld el, hogy mi a legrosszabb, ami történhet.
- Készülj fel arra, hogy hogyan fogod elviselni, ha ez bekövetkezik.
- Ha felkészültél a legrosszabbra, akkor próbáld meg elképzelni, hogy mivel lehetne jobb eredményt elérni. (Haladók továbbfejleszthetik a protokollt a lehető legjobb eredmények irányába is!)
Tehát van megoldás?
Ahogy a tünetek sem egyfélék, a megoldás sem lehet egyetlen, univerzális, mindenki által elfogadott és használt módszer. Segíthet a jóga, a tai chi, a meditáció, a sport bármely formája vagy éppen egy stresszkezelési tréning. Van, akinek egy jó könyv és egy pohár gyógytea, esetleg egy aromaterápiás fürdő a megoldás; mások a természetben töltött időre esküsznek. A megfelelő táplálkozás is hozzájárulhat ahhoz, hogy könnyebben viseljük el a stresszt. Segítséget nyújthat a magnézium, a B-vitaminok és egyes gyógynövények (például a Rhodiola rosea) is. A legfontosabb, hogy próbáljunk változtatni, enyhíteni a stresszes helyzeten!
Az említett tünetek hátterében egyéb betegség is állhat. Ezért ha ezek valamelyikét hosszú távon vagy fokozottan tapasztalod feltétlenül fordulj orvoshoz!
