Szabó Péter A krónikus stressz gyakori kockázati tényező az agyvérzés (stroke) kialakulásában, de nem mindenkit érint egyformán.
A stressz alapvetően szubjektív jelenség. Egyeseknél egy fontos munkahelyi határidő okozhat stresszt, míg másoknál anyagi gondok vagy családi problémák válthatják ki ugyanezt az érzést.
Amikor a stressz hosszabb időn át fennáll, krónikus stressszé válik, amely számos egészségügyi problémával hozható összefüggésbe a magas vérnyomástól kezdve a fejfájásig, sőt az agyvérzésig.
A Neurology folyóiratban 2024. március 5-én megjelent új kutatás szerint a stressz nemcsak jelentős kockázati tényező az agyvérzés szempontjából, hanem ez a kockázat a nőknél magasabbnak tűnik, mint a férfiaknál.
A tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogyan játszik szerepet a stressz az agyvérzés kockázatában, de fontos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban is, hogy ez milyen eltérő hatással van a nőkre a férfiakhoz képest. A kutatásban részt vevő nők magasabb stressz-szintről számoltak be, és esetükben a stressz erősebben korrelált az agyvérzés kockázatával, mint a férfiaknál.
„Ez a tanulmány kiemeli annak fontosságát, hogy felismerjük: jelentős nemi különbségek vannak, amelyek az egész élet során befolyásolják az agyvérzés kockázatát” – nyilatkozta a Healthline-nak Christina Mijalski Sells, a Stanford Medicine neurológiai és neurológiai tudományok klinikai docense.
A stressz 78%-kal magasabb agyvérzési kockázattal jár fiatal nőknél
Az agyvérzés és a stressz közötti összefüggés jobb megértése érdekében a Helsinki Egyetemi Kórház kutatói részletes megközelítést alkalmaztak, vizsgálva a stressz típusát, gyakoriságát és intenzitását.
A tanulmányban 426 olyan beteg vett részt, akik korábban kriptogén iszkémiás stroke-ot (CIS) szenvedtek el – ez olyan agyvérzés, amelynél megszakad a vérkeringés az agy egy részében, de annak oka ismeretlen. Ezeket a betegeket egy 426 főből álló kontrollcsoporttal párosították kor és nem szerint, akik nem kaptak agyvérzést.
A résztvevők fiatalabbak voltak (18-49 évesek), átlagéletkoruk 41 év volt. A csoport nemek szerint is csaknem egyenlően oszlott meg, valamivel több férfi (52,3%), mint nő (47,7%) vett részt a kutatásban.
Minden résztvevő kitöltött egy kérdőívet, amelyben önértékelés alapján jelezték stressz-szintjüket egy validált felmérés, az úgynevezett Észlelt Stressz Skála (PSS) segítségével. A PSS használatával a résztvevők számszerű pontszámot kaptak stressz-szintjükre: 0-13 (alacsony stressz), 14-26 (közepes), és 27-40 (magas).
A kutatók emellett az agyvérzés hagyományos kockázati tényezőivel kapcsolatos információkat is gyűjtöttek, mint például iskolázottsági szint, dohányzás, alkoholfogyasztás és elhízás.
Azok, akik korábban agyvérzést kaptak, magasabb átlagos stressz-pontszámokról számoltak be (13) a kontrollcsoporthoz képest (10). Az agyvérzésen átesettek mintegy 46%-a számolt be közepes-magas stressz-szintről, szemben a kontrollcsoport 33%-ával.
Amikor a kutatók kiszűrték a hagyományos agyvérzési kockázati tényezőket, markáns különbség mutatkozott abban, hogyan befolyásolja a stressz a férfiakat és a nőket.
A nőknél a közepes stressz 78%-kal növelte az agyvérzés kockázatát, míg a magas stressz 6%-kal. A férfiaknál nem volt megfigyelhető kockázatnövekedés.
„Tudomásom szerint ez az első alkalom, hogy ezt valóban kimutatták: talán maga a stressz lehet egy újabb tényező, amely csökkenti azt a védelmet, amellyel a nők normál esetben rendelkeznek a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben” – mondta a Healthline-nak Sarah Lindsey, a Tulane Egyetem Orvostudományi Karának farmakológiai docense.
Bár ezek az eredmények a nők körében magasabb stresszhez kapcsolódó agyvérzési kockázatra utalnak, az összefüggés nem jelent ok-okozati kapcsolatot.
„További kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy miért lehet a stresszt érző nőknek magasabb az agyvérzési kockázatuk” – mondta Nicolas Martinez-Majander, a Helsinki Egyetemi Kórház kutatója egy sajtóközleményben. „Emellett tovább kell vizsgálnunk, miért volt magasabb a nők agyvérzési kockázata közepes stressz esetén, mint magas stressz mellett. Ha többet tudunk arról, hogy a stressz milyen szerepet játszik, az segíthet jobb módszereket kidolgozni az agyvérzések megelőzésére.”
A nők hajlamosabbak a stresszre?
A tanulmány több fontos kérdést is felvet azzal kapcsolatban, hogy a stressz milyen egyedi hatással lehet a nőkre, és rávilágít azokra a társadalmi tényezőkre, amelyek hozzájárulhatnak a magasabb stressz-szinthez.
„Társadalmilag egyre inkább felismerjük a nőkre nehezedő stresszt, akik gyakran elsődleges szülőként több szerepet és felelősséget vállalnak a munka, az otthon és a család között” – mondta Mijalski Sells.
„Gyakran a nők az alapértelmezett elsődleges szülők. Ahogy a kétkeresős háztartások egyre gyakoribbá válnak, lehet, hogy továbbra is ők viselik az otthoni és gyermekgondozással járó terhek összességét, miközben teljes munkaidős állásban is megpróbálnak helyt állni” – hangsúlyozta.
A továbbiakban megjegyezte, hogy a tanulmány csak a felszínét karcolja ezeknek a társadalmi tényezőknek. Más fontos faktorokat, mint például a faj, a munka típusa, és hogy vannak-e gyerekek a háztartásban, nem vizsgáltak, pedig ezek potenciálisan hozzájárulhatnak a stresszhez. Mivel a tanulmány eredményei csupán összefüggést mutatnak, nem érthető, miért mutatott a közepes stressz erősebb kapcsolatot az agyvérzés kockázatával a magas stresszhez képest.
Végül, a tanulmány szerzői azt követően mérték fel a stressz-szinteket, hogy a résztvevők már átestek az agyvérzésen. A szerzők az agyvérzés előtti stressz-szintekről kérdezték az alanyokat, ami befolyásolhatta az eredményeket.
Akárhogy is, a magas stresszről beszámoló résztvevők száma jelentősen kisebb volt, mint a közepes szintről beszámolóké, így ez lényegében kilógó adatnak számít.
„Valószínűleg még nem érdemes az elemzést elvégezni, mert nem volt sok olyan beteg, aki a magas stressz kategóriáról számolt be. Így ilyen kis számok mellett nem hiszem, hogy sok következtetést vonhatnánk le” – mondta a Healthline-nak Carolyn Cronin, a Vanderbilt Egyetemi Orvosi Központ neurológiai osztályának vezetője.
Összefoglalás
A stressz fontos kockázati tényező az agyvérzés szempontjából, amely eltérően befolyásolhatja a nőket és a férfiakat.
Egy új tanulmányban a nők magasabb átlagos stressz-szintről számoltak be, mint a férfiak. A stressz jelentős agyvérzési kockázati tényezőnek bizonyult a nőknél, miután kiszűrték a hagyományos kockázati tényezőket.
A kutatók azt találták, hogy a közepes stressz-szintek a női résztvevőknél 78%-kal növelték az agyvérzés kockázatát.
Bár ezeket az eredményeket még nem teljesen értjük, a szakértők megjegyezték, hogy sok nő egyedi stresszforrásokkal szembesül a férfiakhoz képest, ami hozzájárulhat a magasabb stressz-szintekhez.
