Szabó Péter Ahogy beköszönt az ősz, a hőmérséklet csökkenésével együtt sokan nyúlnak a patikában sorakozó immunerősítő készítmények után. C-vitaminos pezsgőtabletta, cink, D-vitamin, gyógynövényes kivonatok mind azzal az ígérettel hívogatnak, hogy segítségünkre lesznek a nátha és az influenza elkerülésében. De vajon tényleg megéri ezekre költeni? Valóban erősebb lesz tőlük az immunrendszerünk, vagy inkább csak a lelkiismeretünket nyugtatják meg?
A „csodaszerek” mítosza: mi az, ami igazán működik?
Az immunerősítő készítmények köré hatalmas marketingháló szövődött. Az „immunrendszer erősítése” valójában félrevezető kifejezés: a szervezet védekező rendszere nem egy lemerülő akkumulátor, amit vitaminokkal lehet feltölteni. Ha egészséges vagy, az immunrendszered már most is optimálisan működik. Túlzott stimulálása pedig nemcsak felesleges, de bizonyos esetekben kifejezetten káros is lehet, ami például autoimmun folyamatokat indíthat el.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden étrend-kiegészítő hatástalan lenne. A kulcs a hiányállapot felismerésében és célzott pótlásában rejlik.
Mikor segítenek valójában az immunerősítők?
A kutatások szerint a vitamin- és ásványianyag-kiegészítők akkor hasznosak, ha a szervezetben valóban hiány mutatható ki. Ha nincs hiány, a felesleges mennyiséget a test egyszerűen kiüríti, így sokszor nem többek, mint drága kiegészítők.
C-vitamin: a betegségek időtartamának rövidítője
A C-vitamin nem előzi meg a megfázást, viszont segíthet gyorsabban felépülni és enyhítheti a tüneteket. Fokozott stressz, fizikai megterhelés vagy betegség idején valóban érdemes odafigyelni a bevitelére. Ugyanakkor a túlzott adagolás nem növeli a hatékonyságát, mert a felesleget a szervezet egyszerűen kiválasztja.
D-vitamin: a tél nélkülözhetetlen vitaminja
A D-vitamin pótlása a téli hónapokban szinte mindenkinek ajánlott, hiszen napfény hiányában a szervezet nem képes elegendőt előállítani. A megfelelő D-vitamin-szint segíthet a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség fenntartásában. A legjobb, ha a pótlást laboreredményre alapozod, így elkerülheted a túladagolást.
Gyógynövények: ígéretesek, de nem csodatevők
A ginszeng, az astragalusz, a fokhagyma, a feketekömény vagy a shiitake gomba valóban rendelkezik immunrendszert támogató tulajdonságokkal. A legtöbb bizonyíték azonban laboratóriumi vagy kisebb klinikai vizsgálatokból származik, így hatásuk egyénenként eltérő lehet. Ezeket inkább kiegészítő, nem pedig helyettesítő megoldásként érdemes alkalmazni.
A probiotikumok és a cink: az elfeledett támogatók
A bélflóra egyensúlya kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében, ezért a probiotikumok különösen hasznosak lehetnek a megfázásos időszakban. A cink pedig segíti a fehérvérsejtek működését, ezáltal hozzájárul a szervezet védekezőképességéhez. Mindkettőt érdemes mértékkel, kúraszerűen szedni, de hosszú távon a túladagolás kockázatot jelenthet.
A valódi immunerősítés alapjai
A legfontosabb „vitaminok” nem a dobozban vannak, hanem a mindennapi szokásainkban: a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvás és a stresszkezelés adják az immunrendszer stabil alapját. Az étrend-kiegészítők ezek mellé jöhetnek tudatosan, orvosi javaslat vagy laboreredmény alapján.
Összegzés
Megéri immunerősítő készítményeket vásárolni? Igen, ha tudatosan választasz. A D-vitamin télen szinte kötelező, a C-vitamin segíthet a regenerációban, a probiotikumok és a cink pedig támogatják a szervezet természetes védekezését. De csodát ne várj egyetlen kapszulától sem. Az immunrendszered akkor működik a legjobban, ha te is mindent megteszel érte belülről, természetes módon.
